Fogyasztóvédelem – Online vásárlás

Az elmúlt hetekben egy neves ruházati cég online rendeléseivel kapcsolatos visszásságok korbácsolták fel az indulatokat a vásárlókban.
Sajnálatos módon az eset nem példa nélküli, más webshopokkal is előfordult már. Az eset(ek) lényege az, hogy a vásárlók az adott áruház weboldalán, az online vásárlásra kialakított felületén/oldalán akciós áron vásároltak különféle termékeket, mely vásárlásról meg is kapták a vásárlásról szóló megfelelő tartalmú visszaigazoló e-mailt, azaz a felek között létrejött az adott termékekre vonatkozó adásvételi szerződés, azonban mindezek ellenére az áruház (vállalkozás) nem szállította ki a megrendelt termékeket, hanem közölte, hogy más fajta kedvezményt ad. Szerencsére az esetek többségében az eddigi gyakorlat az volt, hogy azoknak a vásárlóknak, akik
kifizették a termékek vételárát az áruház visszautalta a vételárat.

A fenti esetekben a vásárlók joggal háborodnak fel, és merül fel a kérdés, hogy a megrendelt termékek átadását hogyan lehet „kikényszeríteni” az eladótól, illetve milyen jogi eszközöket lehet igénybe venni.

Az adásvételi szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat a Ptk. tartalmazza, ahogy az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályait is.
A weboldalon történő vásárlás esetén az eladó (vállalkozás) többnyire általános
szerződési feltételeket (ászf) használ, melynek szabályozni kellene azokat az eseteket, hogy mikor állhat el a szerződéstől az eladó, azaz milyen esetekben lehet az eladó egyoldalú nyilatkozata alapján az eredeti állapotot visszaállítani (termék az eladónál marad vagy visszakerül hozzá, és a vételár visszafizetésre kerül a vevőnek). A legtöbb webshop általános szerződési feltételei szerint az eladó az elállási jogát, akkor gyakorolhatja, ha a megrendelés közben fogy el a megrendelni kívánt áru, de a termék árának elírása vagy túlzott mértékű kedvezmény biztosítása miatt nem.

A Ptk. alapján az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.
Az elektronikus utat biztosító fél, azaz az eladó köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.
A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.

A fentiekre figyelemmel azokban az esetekben, amikor a vásárlók olyan visszaigazoló e-mailt kapnak az eladótól termékek vásárlására vonatkozóan, mely kellő részletességgel tartalmazza a vásárlást (szerződő felek adatai, a termék
részletes adatai és vételára, a szerződés egyéb lényeges elemei), akkor létrejön az adásvétel a vevő (fogyasztó) és az eladó (vállalkozás) között.
A szerződés létrejötte (hatályosulása) szempontjából lényegtelen, hogy a vevő kifizette-e már a termékek vételárát vagy utánvéttel fizet. Az adásvételi szerződés hatályosságával kapcsolatban a békéltető testülethez vagy a bírósághoz lehet fordulni.

A vonatkozó törvényi szabályozás miatt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, az ún. csalogató reklám.

A csalogató reklám olyan reklám, mely az áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni
– az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel – megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni.

Azok a vevők, akik úgy gondolják, hogy nem ér annyit az ügyük, hogy bírósághoz forduljanak, de mégis szeretnének tenni valamit, javaslom, hogy forduljanak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz és tegyenek bejelentést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, illetve a fentiektől eltérő egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén is keressék a Hatóságot.

Megjelölve , .Könyvjelzőkhöz permalink.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.