Birtokvédelem

Birtokvédelemben részesül mind a jogcímen alapuló, mind a jogcím nélküli birtoklás, azonban a döntés mindig a  jogcímtől függ. A dolog felett gyakorolt tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a birtokos a hatalmat saját nevében és saját részére, vagy pedig más nevében és más részére gyakorolja-e.

A jogkövetkezmények szempontjából fontos megkülönböztetni a birtokos jó- vagy rosszhiszeműségét.

A tulajdonoson kívül minden más birtokost is megillet a birtokvédelem, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják (a dolgot hatalma alól elvonják), vagy a birtoklásban zavarják (akadályozzák a hatalom gyakorlásában). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Ebből a szempontból nincs különbség a birtoklás minősége szerint (jogos vagy jogtalan, jó- vagy rosszhiszemű birtoklás). Különleges eset, a kölcsönös tilos önhatalom.

A birtokvédelemnek a közigazgatási (jegyzőnél), illetve a bírósági eljárásban kétféle módja van. Az egyik a birtoklás tényén alapuló kérelem, illetve kereset, a másik pedig a birtokláshoz való jogon alapuló kereset.

Kapcsolódó szolgáltatások:

– Kérelem, kereset összeállítása,

– kapcsolattartás az illetékes hatósággal, bírósággal,

– szakértő partnerek (őrzés-védelem) bevonása a hatékony birtokvédelembe.

Hozzászólás nem lehetséges.